Milyen típusai vannak az irat nyilvántartásba vételének?

A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet mellékletének 1. j) pontja szerint:
"Melléklet 1. j) irattá nyilvánítás: az az egyedi eljárás, amely során manuálisan vagy előre meghatározott szabályok alapján automatikusan az adott papíralapú vagy elektronikus dokumentumot az adott szervezet működése szempontjából lényegesnek minősítenek, és ezért nyilvántartását és a vele kapcsolatos műveletek nyomon követését rendelik el;"

Kérdés: Milyen típusai vannak az irat nyilvántartásba vételének?

Válasz: Az irat nyilvántartásba vétele többféleképpen történhet:

1. a küldemények azonosítására szolgáló érkeztetéssel,
2. jogszabályban előírt nyilvántartásba vétellel (pl. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 47. §-a szerinti nyilvántartások vezetése irattípusonként),
3. belső iratkezelési szabályzatokban előírt nyilvántartásba vétellel,
4. iktatással: ez a nyilvántartásba vételi típus rögzíti a legtöbb adatot az iratról, az iktatószám alapján az ügyintézés teljes folyamata alatt pontos tájékoztatás adható az iratról.