Minták a gazdasági társaságok iratkezeléséhez

Kérdés: Mit vegyünk alapul, mi legyen a minta egy kisebb (pl. 10 fő alatti) cég iratkezeléséhez?

Válasz: A közfeladatot ellátó szervek iratkezelése [a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet és a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet] háttérszabályozásként javasolt mindazon területeken, ahol nincs különös, iratkezelésre vonatkozó előírás.

Az iratkezelési cselekmények közül legalább az

1. érkeztetést (minimum dátum megjelöléssel),
2. az ügyiratképzést,
3. az iktatást (főszámos-alszámos),
4. a stornózást,
5. az átiktatást,
6. a besorolási sémákat,
7.  az ügyek és iratok metaadatait
8. valamint az iratkezelési szabályzat főbb rendelkezéseit

javasolt átvenni a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének szabályozásából.

A gazdasági társaságokra vonatkozó iratkezelési jogszabályok

Kérdés: A gazdasági társaságok iratkezelésére vonatkozóan van-e olyan átfogó, egységes iratkezelési jogszabály, mint ami a közfeladatot ellátó szervek esetében a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet?

Válasz: A gazdasági társaságok iratkezelésére vonatkozóan nincs egységes, egy jogszabályba foglalt, átfogó iratkezelési szabályozás, csak ágazati jogszabályok egyes, eseti előírásai az irányadók:

pl. polgári jog: magánokirat, írásbeli alakban létrejött szerződés fogalma, általános forgalmi adóról szóló törvény: elektronikus úton kibocsátott számla fogalma, adózás rendjéről szóló törvény: pénzügyi bizonylatok (számla, készpénzfizetési számla, nyugta), nyilvántartások megőrzési ideje.